Az elhurcolás viszontagságai

A rabszállításról Gennagyij Beglov szovjet író írt, aki 9 évet töltött a Gulag egyik szibériai büntetőtáborában. Egy alkalommal jelen volt, amikor egy újabb rabokkal teli szerelvény érkezett a táborba. A foglyok félholtként vánszorogtak ki a kocsikból, ám a hatodik kocsiból senki nem jött ki. Az ott lévők már mind halottak voltak. Kettes, hármas és négyes csoportokban feküdtek, hatalmas jégtömbökké összefagyva. A hideg ellen bújtak össze, hogy melegítsék egymást.

A céltáborba érve minden fogoly fertőtlenítésen és szőrtelenítésen esett át. A nőknek be kellett menniük egy épületbe, ott kaptak injekciót, nehogy gyermekük szülessen. Az injekció hatására különböző bőr- és egyéb betegségek  támadták meg a nőket. Sokáig tartó kelések keletkeztek a bőrükön. (Pásztor Piroska és Erzsébet vallomásai alapján-Hadtörténeti Levéltár)

Internálótáborok Magyarországon (Dr. Hantó Zsuzsa gyűjtése) Kereszt a Hortobágyon az elhurcoltak emlékére (forrás: Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete) Tömött sorokban... (forrás: internet) Úton a gulágra (forrás: internet)

Kapcsolódó videók: