A 2016-os gulág emlékév keretében a Kommunizmus Bűnei Alapítvány megbízás kapott az Emberi Erőforrások Minisztériumától a gulág rendszer digitális formában történő kidolgozására. A megbízást szerződés formájában rögzítette a Minisztérium az Alapítvánnyal.
A munka célja, a kommunista uralom alatti országok különböző, gulág típusú büntető és a társadalmakat a marxista járszalagra kényszerítő intézményeit iskolai tanulók részére emészthető formában bemutatni.
1944-ben a Szovjet hadsereg jelentős mértékben amerikai pénzügyi, élelmiszer és hadi felszerelések segítségével elfoglalta kelet- és közép-Európa országait, és kezdettől fogva rájuk kényszerítették a szovjet rendszert. Ez azonban úgy, anyagi, kulturális és nemzeti hagyományok tekintetében olyan mértékben idegen, sőt ellenséges volt a megszállókkal és azok ideológiájával, hogy azok csak erőszak alkalmazásával tudták akaratukat érvényesíteni. Ennek fő eszközei a különböző internáló- és kényszermunkatáborok voltak, melyeket a szovjet gulág rendszer mintájára valósították meg a különböző kommunista és társutas kormányzatok.
Mivel az Alapítvány már hasonló típusú feladatok kidolgozása során tapasztalatot szerzett az ilyen típusú munkában, kapta meg a megbízást és a megvalósításhoz szükséges pénzügyi keretet.
A munka felöleli az összes volt kommunista ország gulág történetét. Ezekben az országokban a büntető táborok különböző módon kerültek megvalósításra, de az áttekinthetőség kedvéért egy közös rendező elv alapján fogjuk a különböző országokban megvalósított kommunista terrort taglalni, mindig szem előtt tartva a célcsoport befogadó képességeit.
A vizsgálat országonként a következő szempontok szerint fog történni:
- az országon belüli ellenségkép kialakítása, mely társadalmi csoportok voltak érintve?
- az erőszakszervezetek kialakítása, és működése; kikből állt a szervezet?
- az elhurcolások kezdete és története
- a különböző táborok típusai, az őrszemélyzet összetétele és viselkedése
- a táborok munkája
- a foglyok ellátása (lakhatás, élelmezés, egészségügy, stb.)
- gyerekek a munkatáborokban
- meddig működtek a táborok?
- ehhez jönne még a nők és család. Számukra is alkalmasak voltak a táborok.
- a foglyok utóélete
És felsorolva az érintett országokat: (Szovjetunió, Lengyelország, NDK, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Albánia, Bulgária, Románia, Magyarország).
Tartalomjegyzék
I. A szovjet típusú diktatúra terrorja
II. Az úgynevezett nyitott büntetés-végrehajtás
III. A gulág, mint a szovjet tervgazdaság része
IV. A gulág története a II. világháborúig
V. A gulágra hurcolt népek és nemzetiségek
VI. Hadifoglyok és civilek
VII. Az elfogás
VIII. Az elhurcolás viszontagságai
IX. A különböző típusú táborok
X. Magyarok a Szovjetunió és a környező országok gulágjaiban
XI. Romániai gulág
XII. Jugoszláviai gulág
XIII. A kelet-német gulág
XIV. Csehszlovákiai gulág
XV. Statisztikai adatok
XVI. A túlélők viszontagságai
XVII. A gulág az irodalomban és egyéb művészeti ágakban
XVIII. Akik letagadták a gulágot